Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 617 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-617
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bolyai Farkas

1990. január 28.

Marosvásárhelyen nagy izgalmat váltott ki a Bolyai Farkas Középiskola magyar tannyelvű líceummá történő visszaállítása. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa jan. 18-i ülésén elhatározta, hogy a marosvásárhelyi Papiu Ilirian Líceumot román, a Bolyai Farkas Líceumot magyar tannyelvűnek nyilvánítja. Az említett osztályok és tanárok átköltöztetésére a tanév végén kerül sor. Weszely Tibor a Nemzeti Megmentési Front Marosvásárhely Tanácsa Végrehajtó Bizottságának alelnöke, a tanügyi bizottság elnöke emlékeztetett: a nagy hagyományú, négyszáz évig magyar nyelvű középiskola, a Bolyai Farkas Líceum 1960-ban elvesztette magyar jellegét. Felső utasításra a Bolyaiból osztályokat vittek át a román Papiu Ilirianba és a Bolyaiba román osztályokat indítottak. A közös tevékenységek lassan egynyelvűek lettek, minden gyűlést, közös foglalkozást románul kellett tartani, el kellett távolítani a magyar feliratokat. A közös iskola az asszimiláció rejtett formája. Most jelent meg a Közoktatási Minisztérium január 26-i közleménye, mely szerint "A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának jelenlegi szervezeti struktúrája az egész 1989/1990-es tanévre változatlan marad" /Béres Katalin: Helyzetjelentés utóirattal.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

1990. február 10.

Marosvásárhelyen hatalmas, soha nem látott tömeg, több tízezer ember tüntetett a kisebbségi jogokért, a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumért, a Bolyai Tudományegyetemért és a többi főiskoláért. Az előzmény az volt, hogy febr. 7-én Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Romaneasca, egy magyarellenes politikai csoport. Magyarellenes zászlóbontás történt. A sportcsarnokban rendezett nagygyűlésükön kiáltozták: "Vissza a hunokkal Ázsiába! Nyitva vannak a határok, menjetek!" A beszédek is ilyen tartalmúak voltak. Febr. 9-én román fiatalok tüntettek a magyar nyelvű oktatás ellen, több magyar diákot összevertek, ugyancsak összeverték Farkas Istvánt, a tévé helyi operatőrét. Ezután került sor 10-én a magyar lakosok tüntetésére. Néma tüntetés volt, az emberek kezükben egy könyvvel és egy gyertyával vonultak, a transzparensek hirdették, hogy a magyar iskolákért tüntetnek. A tömeg élén Sütő András haladt. A tüntetők hangosan elimádkozták a Miatyánkot, majd Sütő András szólt a megjelentekhez. /Marosi Barna: Február 10, Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1991. június 14.

A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ ballagási ünnepén, jún. 14-én a Vatra Romaneasca és a tanfelügyelőség képviselői megtiltották a legjobb végzős diákoknak járó díjak kiosztását. A díjakat az 1989 után létesült két alapítvány, a Hegyi Lajos Alapítvány és a Györffy Zoltán Alapítvány ítélte oda. /Weszely Tibor: Megtiltották a díjkiosztást Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1991. július 19.

Az 1990-es marosvásárhelyi tragédiát megszenvedett Sütő András hosszú kényszerpihenő után térhetett vissza dolgozószobájába. A Magyar Nemzet munkatársának megemlítette az 1987 tavaszán, majd a 1988. januárjában, a Hitel 2. számában megjelent dokumentumot: Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. Ez a romániai magyarokhoz, az azok harcával szolidarizáló románokhoz, az egyetemes magyarsághoz, és az ENSZ tagállamaihoz intézett, négy évvel ezelőtt Sütő András által megfogalmazott segélykiáltás jelenleg ismét időszerűvé kezd válni. Elég a kolozsvári iskolaügyre gondolni, amit Sütő András provokációnak minősített, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum helyzete még mindig nem tisztázódott. Az író szóvátette az RMDSZ-nek a megengedhetőt túllépő kompromisszumkészségét. /Kiss Zsuzsa: Látogatóban Sütő Andrásnál. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1992. május 24.

Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1993. június 10.

Marosvásárhely híres iskolájának, a Bolyai Farkas Líceumnak egykori diákjai világtalálkozóra készülődnek, hogy tisztelegjenek régi iskolájuk előtt. Az iskola 1557-ben nyitotta meg kapuit. 1956-ban írták föl z 1991-ben fölavatott iskolaépület homlokára a Bolyai Farkas nevet, aki majdnem ötven éven át tanított az iskolában. /Kozma Béla: A Bolyaiak szelleme. Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1993. szeptember 8.

Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1993. szeptember 15.

Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

1994. február 19.

Febr. 19-én Marosvásárhelyen, a Bolyai utcában megnyílt a Bolyai-Gauss Tudományos Dokumentációs Központ és Könyvesbolt. Dr. Kikeli Pál főorvos, a Procardia Kft. vezetője elmondta, hogy a város tudományos központ, ezért szükség van a naprakész információk tékájára. Külföldi és hazai kiadók könyveit egyéni kívánságra két hét alatt beszerzik. Az ünnepélyes avatón Weszely Tibor, a Bolyai Farkas Líceum tanára és Mészáros József bibliográfus köszöntötte a kezdeményezést. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

1994. április 7.

Máj. 28-29-én rendezik meg a fafaragók országos találkozóját Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceum dísztermében, tájékoztatott Bandi Dezső tanár. Több előadás lesz, a hazai előadók között vannak a csernátoni Haszmann testvérek, tovább Márton Béla Szovátáról, Tankó Albert Székelyudvarhelyről. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

1994. december 15.

Dec. 15-én Liviu Maior oktatási miniszter fogadta dr. Csiha Kálmán püspököt és Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnökét. Megegyezés született arról, hogy a Református Teológiai Líceum a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületében működhet, továbbá minisztériumi bizottság fog megoldást találni a református középiskola bentlakásának ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./

1995. február 25.

Az 1395-ben alapított marosvásárhelyi Református Kollégium történetét idézte fel dr. Ágoston Albert. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, ezzel megszűnt a híres iskola, amely 1956-ban megkapta a Bolyai Farkas Líceum nevet. Az 1960-61-es tanévben helyeztek román osztályokat az addig magyar középiskolába. Az 1989-es változások után a város magyarsága remélte, hogy visszakapja a magyar tanintézetet, de ez nem történt meg. Az 1994-95-ös iskolaévtől egy magyar nyelvű református IX. osztály indulhatott a Bolyai Farkas Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1996. április 27.

Az Egyesült Államokban működő Hungarian Catholic Community tagjai úgy döntöttek, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyolc tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő tanulóját évi 200 dolláros ösztöndíjjal támogatják. A díjat a Márton Áron Alapítvány kuratóriuma ítéli oda. Ugyancsak amerikai a Kulturális Alapítvány Erdélyért, amelynek lelke az egykor Csíkszeredában dolgozó Győrffy Ilona. Az ő ügybuzgalmának eredménye Marosvásárhelyen a többezer angol nyelvű kötetet tartalmazó Bay Zoltán Könyvtár, amely hamarosan önellátó lesz. Az alapítvány támogat több amerikai tanulmányutat, képzőművészeti kiállításokat szervez. - A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tíz diákja szintén részesül évi 200 dolláros ösztöndíjban. /Székedi Ferenc: Alapítvány a jövőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1996. október 22.

Okt. 18-20-a között Marosvásárhely látta vendégül az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Országos Szakmai Napok '96 elnevezésű konferenciáját, melyet Műszakiak jövőképe - informatizált társadalom címen rendeztek meg. Az ünnepélyes megnyitót a Bolyai Farkas Líceum dísztermében tartották, beszédet mondott Fodor Alpár, az EMT elnöke, a megjelenteket Csegzi Sándor, az EMT helyi elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a helyi EMT rögtön a kolozsvári után alakult meg, 1990. januárjában. A társaság egyik célja a magyar szaknyelv ápolása, amikor nincs intézményesített magyar nyelvű szakmai oktatás. A közel 200 hazai és mintegy 40 külföldi résztvevő értékes előadásokat hallgathatott meg. Átadták a Bardócz Lajos-díjat, amelyet a kuratórium erdélyi vonatkozású tudománytörténeti dolgozatáért Telegdi Csetri Kálmánnak ítélt. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22., Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1996. október folyamán

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ 1992 óta évente megtartott legnagyobb rendezvénye az Országos Szakmai Napok, amelynek idén a fő témája: Műszakiak jövőképe - informatizált társadalom. A Konferencia okt. 18-20-án lesz Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. /EMT /Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa/ (Kolozsvár), 10. sz., október./

1996. november 24.

Nov. 24-én a Szeben megyei Bolyán emléktáblát avattak Bolyai Farkas halálának 140. évfordulójára emlékezve. Az emléktáblát a helyi római katolikus templom falán helyezték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 27./

1997. január 13.

Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. január 28.

Fennállásának 440. évfordulóját ünnepli febr. 10-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, ekkor nyitják meg a jubileumi kiállítást. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

1997. április 4.

Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. Elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./

1997. szeptember 7.

Marosvásárhelyen szept. 7-én ünnepséggel emlékeztek a városban folyó 440 éves református oktatásra: a volt Református Kollégiumba, a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumban gyűltek össze, a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Köre 1100 meghívót nyomtatott ki. Utólag kiderült, hogy több évfolyamfelelős nem küldött ki minden példányt. Sokan készültek lelkesen, önfeláldozó munkával erre az évfordulóra, köztük a lelkészek is. Az ünneplő sokaság nyilatkozatban szállt síkra azért, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminisztériumi döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Farkas Líceum magyar középiskolaként működhessen. A nyilatkozatot eljuttatják az ország vezetőinek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1998. január 22.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum Erdély legjobb iskolája volt a közelmúltig, ezt tanúsítja mai népszerűsége is: évfolyamonként tizenhat osztály működik, ami viszont a minőség romlásához viszi az iskolai tevékenységet. Kicsit csökkenteni akarják ezt a nagy létszámot, hogy megőrizzék az iskola jó hírét. /A Bolyai híre és fonákja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1998. október 15.

Megjelent a Németországban élő, bólyai származású Torpai Imre Bólya monográfiája című munkája. Részletesen leírja a falu református lakosságának áttérését a katolikus hitre, az 1898-ban megépült katolikus templomot, a magyar nyelvű oktatás múltját. Magyar iskola már nincs, a helyi magyarság csak színfolt, a kastély /itt született a szerző szerint Bolyai Farkas/ állaga egyre romlik. /Keresztes Kálmán: Bólya monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1999. február 12.

A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett meg Bolyai Farkas születésének 224., valamint az intézet fennállásának 442. évfordulójára. A Bolyai-napok febr. 12-én értek véget. Bálint István igazgató mondott beszédet. Vetélkedők zajlottak le, diákok dolgozataikból olvastak fel. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

1999. március 30.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. június 5.

Marosvásárhely köztéri szobrai közül a legismertebb a Bolyai Farkas Líceum előtt álló, amely, Bolyai Farkast és fiát, Jánost ábrázolja, Izsák Márton alkotása. Lassan fél évszázad telt el a szobor leleplezésétől. Sokéves, pénzhiányra hivatkozó halogatás után a szobor restaurálásáról és felújításáról döntött a polgármesteri hivatal. /Felújítják a két Bolyait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1999. június 23.

Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1999. június 23.

Másodszor jelentkezett munkáival a marosvásárhelyi Népművészeti Klub. A Bolyai Farkas Líceum Paniti Bartha Sándor nevét viselő népismereti faragó önképzőköre állotta ki éves termését, mellettük pedig olyan alkotók szőtt és varrott, hímzett és alakos szőnyegei láthatók, mint Orbán Irén, Gazda Anna, Puskás Klára, a sepsiszentgyörgyi Õsz Pál Margit, a szovátai Lengyel Anna vagy az erdőszentgyörgyi Szekeres Margit. Bandi Dezső iparművész, a kör irányítója. A faragókörre tavaly ősszel 65-en jelentkeztek, harminchárman maradtak hűségesek hozzá, nyolcan közülük kereken nyolc éve járnak rendszeresen. - A megnyitón egy szép lány be is mutatta muzsikusi tudományát. Fülöp Zita érzékletesen adta elő A nagy török asszony című népballadát. Fülöp Zita a napos-holdas motívumokkal gazdagon díszített, önnön kezével faragott gitáron kísérte énekét. /Bölöni Domokos: Tanúként. Szerszámok muzsikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-617




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998